2013. augusztus 25., vasárnap

Vendégségben

Tegnap vendégségben voltunk a testvéreméknél Gödöllőn. A szokásos nyárbúcsúztató bográcsozás napja volt és egyben az unokahúgomat is búcsúztattuk, aki a héten szó szerint kirepül a családi fészekből, megy Dániába egyetemre. Számára ezek a gyerekkor utolsó napjai ... A mi életünkben is lezárult egy fejezet, a legkisebb gyerek is felnőtt.
Puszedlinek doki látogatással indult a napja. Amikor a múlt héten bemutatkoztunk az állatorvosunknak, akkor javasolta, a doktornő, hogy adjuk be neki az ismétlő kombinált oltást is, tekintve a bizonytalan előéletét. Reggel tehát elautóztunk a szuriért. Szerencsére senki nem volt a váróban, így pillanatok alatt végeztünk. A kisasszony nagyon békésen tűrte a vizsgálatokat, egyedül akkor nyüsszögött egy kicsit, amikor a fenekébe dugták a hőmérőt. Megértem, ez nekem se tetszene. Mivel minden rendben találtatott, így megkapta az oltását, amit észre sem vett, annyira lekötötte az asszisztensnő no meg a kezében lévő jutifalat :-)
Délelőtt még megsütöttem az unokaöcsém kedvenc duplacsokis muffinját - természetesen teljes asszisztenciával : JJ, Málnus és Enzo a konyha magaslati pontjairól, Puszedli pedig a konyha közepén elterülve figyelt. Emiatt kicsit bonyolult volt eljutni a konyhaasztaltól a tűzhelyig meg a mosogatóig és töredelmesen bevallom, egyszer bizony ráléptem a farkára. De egy igazi gazdi tanuljon meg lebegve közlekedni :-D
Kora délután megfésülködtünk, felvettük az ünnepi nyakörvet (by Damona) amihez hozzáillő póráz  is van és elindultunk. 
 

A kocsiban biztonsági övet (hámot) adok rá, mert egyrészt nem szeretném, ha vezetés közben zavarna, másrészt pedig neki is jobb, ha egy esetleges váratlan fékezésnél őt is fogja a öv. Sajnos még hány az autóban, de a doktornő is azt mondta, meg fogja szokni a kocsi mozgását, nem javasolja, hogy bármilyen szert adjak neki.
Szerencsére nem volt nagyon meleg és a forgalom is elviselhető volt, így hamar megérkeztünk. Nagyon meghatott, hogy tesómék egy tál friss vízzel várták :-)
Nagyon szépen viselkedett, mindenkinek nagyon tetszett! Békésen elbóklászott a kertben, de leginkább a székem előtt vagy mögött feküdt, de olyan is volt, hogy a lábamon pihentette a fejét :-)
Néha tett egy kört az asztal körül, hogy begyűjtse az éppen esedékes simiket. Furcsa mód mindig akadt egy kéz, amely épp kutyát akart simogatni :-D
Testvéreméknek az elmúlt 28 évben mindig volt legalább egy, de inkább két kutyájuk. Tavasszal kellett elaltatni a súlyosan beteg, 15 éves skótjuhászukat, így most nincs náluk kutya :-( Ahogy őket ismerem és tegnap is elnéztem a tesómat, ez az állapot nem sokáig marad így.


 Puszedlit elfogadták "keresztkutyának", ha olyan helyre utazom, ahová nem vihetem magammal, akkor vendégül látják.
A jó társaságban, finom kajákkal hamar elszaladt az idő, indulni kellett haza. Búcsúzóul Puszi még egyszer körbe simiztette magát és haza autóztunk. Az autóba szépen beugrott, nem kellett emelgetni.
Itthon gyorsan megvacsorázott és utána elaludt a fotelben. Sok volt az újdonság, elfáradt :-)

Nagyon büszke voltam rá, nagyon szépen viselkedett egész nap, mindenki megszerette :-)

1 megjegyzés:

  1. Aki a videón simogatja Puszedlit egészen biztos, hogy már volt, és még lesz is kutyája:-)

    VálaszTörlés